…

   Üllő és kalapács         Ahogy ott álltunk Lionellel vállt vállnak vetve a hat támadó és Morgana között, átfutott az agyamon, hogy talán — ha mindketten hatékonyan tesszük a dolgunkat —, fel tudjuk tartóztatni addig őket, míg Ghana…

    Támadás         Elsüvítettem a fák között. Alice-t messze magam mögött hagyva száguldottam. Nem csak vámpírerőm hajtott előre, a düh és a féltés szinte szárnyakat adott. A látvány, ahogy Morgana megpróbál kiszabadulni Lionel markai…

           Visszhang              Úton a nappali felé azon járt az agyam, mennyire megváltozott az életünk az elmúlt napokban. Olyan kevés idő telt el azóta, hogy…

                                   Megkerülhetetlen igazság (Nessie nélkül a kép nem jött volna létre! Köszönöm, Nessie!)…

(Morgana, Nomika segítségével tudott elétek lépni, látható valójában. Ezúton is köszönjük neki mindketten a fáradozását! Szerintem Edward is köszöni! :D )   Ragadozók               Ahogy egymással szemben ott…

                                Szemek az éjszakában      Alig tudtam kivárni a másnap délutánt. Az idő még soha nem vánszorgott ilyen lassan létezésem 107 esztendeje alatt. A délelőtt még…

    Port Angeles         Nagyon vártam a port angeles-i kirándulást. Hiába tudtam, hogy Morgana is vonzódik hozzám, ahogy én őhozzá, sehogy sem voltam képes olyan helyzetet teremteni, hogy beszélhessek az érzéseimről. Alice kitartóan követte minden…

 Féltés és félelem  (Nessie-nek ajánlva, mert nélküle nem jött volna létre a kép!)      A következő nap nem hozott semmi rendkívülit, legalábbis délutánig, azt leszámítva, hogy Morganát nem a Porsche, hanem egy fekete Mercedes hozta, és Oberon…

  Némi technikai gigszer miatt csak most tudtam feltenni, ráadásul a gépemmel is van valami probléma, bár egyelőre nem tok rájönni mi az, de írtó lassú, és elvesztek a beállításaim :S. Mindenkitől elnézést kérek... Ez a rész kárpótol majd titeket, mert szerintem nagyon…

 Kérdések és válaszok       A kedvenc helyünkre álltam be a kocsival. Innen csak egy lépés volt az erdő, a fák biztonságot adó, sejtelmes árnyéka. Ahogy kiszálltunk és mélyen magamba szívtam a reggel nyirkos levegőjét, már éreztem is a narancs és a…

Alkonyat     Feszülten ácsorogtam a szobám ablaka előtt. Még legalább 3 óra volt alkonyatig. Nem igazán értettem a türelmetlenségemet, hiszen sosem kedveltem a harcot, és ebben az esetben elkerülhetetlennek látszott az összecsapás. Tehát nem azt várhattam így,…

Látogatók       Mindannyian rámeredtünk a magatehetetlen testre. Ami történt az elképzelhetetlen volt. Most az egyszer az emberek mozdultak előbb. A menza felbolydult méhkasra hasonlított, ahogy a zajos tömeg hullámzóan körülvette, majd magába nyelte a…

                                    Hát ez a nap is eljött. Végre egy újabb történettel lettünk gazdagabbak. Mégpedig nem is akármilyennel. LauraL gyönyörűen ír, majd meglátjátok. És nekem első…